Ha össze kéne foglalnom az életem egy szóban, az a várás lenne. Várok. Várom, hogy haza gyere, hogy enni kapjak, hogy végre pisilhessek, hogy hátha leejtessz valamit főzés közben, hogy megvakard a hasam, vagy éppen a fülem tövét, hogy szólj hozzám, hogy nézz rám.
Már megszoktam, jó így. De…